Szervezetfejlesztés

Miért nem vagyunk jól szervezettek?

Ha megvizsgáljuk a magyarországi cégeket, nagyon kevés példát láthatunk valóban jól szervezett csapatokra.

Két jellemző hiba a szervezetlenség, illetve a szervezés túlbonyolítása.

Ha egy cég jól meg van szervezve, akkor gyorsan és pontosan áramlanak az információk, számlák, áruk, anyagok, szerződések, ajánlatok, stb. a munkatársak között. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit kell letennie az asztalra, és mérhetők is a teljesítmények.

Ezzel szemben nap mint nap találkozhatunk olyan cégekkel, ahol szinte mindenki mindent csinál, nem mindig tudni, hogy mi kihez tartozik, vagy kinek a dolga egy adott feladat elvégzése. Egy ilyen cég vezetője még gondolni sem mer arra, hogy hogy mennének a dolgok nélküle.

Óriási tartalékok vannak a cégekben, ami szervezetfejlesztéssel kiaknázható.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások tevékenységeiben, folyamataiban kb. 66% a felesleges munka. Még egy átlagosan megszervezett cégnél is 30-40%-nyi olyan pluszmunkát, felesleges munkát találhatunk, ami elkerülhető a szervezéssel.

Amikor egy cégvezető szabadidejében is csak a munkára tud gondolni, miután ledolgozott nap 10-14 órát, és úgy érzi, hogy szinte mindenért neki kell felelősséget vállalni, vagy túl sok probléma kerül az asztalára, akkor azokkal a tünetekkel találkozunk, amelyek a szervezéssel orvosolhatók.

A másik véglet a szervezés túlbonyolítása. Többször dolgoztam együtt szervezetfejlesztés kapcsán olyan cégvezetőkkel, akik valaha az egyetemen tanultak szervezést. Rendszeresen az a reakció részükről, hogy „nem gondoltam volna, hogy ez ilyen egyszerű is tud lenni”.

A rengeteg elméletszagú szervezési modell és a legkülönbözőbb forrásból összeszedett szervezési szabályok gyakran csak zűrzavart okoznak az ember fejében ahelyett, hogy kialakulna a szervezési szakértelem.

A szervezés igenis egyszerű, csak be kell tartani az alapvető szabályait és elkerülni a jellemző buktatókat. 

Írta: Keszthelyi Péter

<<< vissza